A kedvtelésből tartott kisállatok vásárlását, befogadását és tartását számos jogszabály szabályozza, amelyeket minden állattartónak be kell tartania. Sokan nincsenek ezzel tisztában, pedig az alap dolgoktól kezdve, az állatkínzásig minden bele van foglalva. Ebben a blogbejegyzésünkben a kutyatartásra vonatkozó jogszabályokat, törvényeket, kormányrendeleteket fogjuk összeszedni, melyeket nem árt áttanulmányozni, hiszen jól jöhet baj (pl. kutyatámadás, kutyaharapás esetén) és tisztában kell legyünk azzal is miért bírságolhatnak meg minket jogosan akár az utcán, kutyát sétáltatva.

Nézzük először a törvényt a kutyatartásra vonatkozóan „Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII.” törvény alapján

Mit jelent jó gazda gondossága?

Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni. A jogszabály értelmében a “jó gazda gondossága” kiterjed arra, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára, nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, valamint tartási, takarmányozási igényeit kielégíti. Gondoskodni kell az állat megfelelő elhelyezéséről, tisztán tartásáról, felügyeletéről, legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

Megfelelő kutyatartás, nevelés és gyógykezelés

  • Biztosítani kell az állat megfelelő nevelését, kiképzését és szükség esetén a gyógykezelését is.
  • Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
  • A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.
  • Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni.
  • A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
  • Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani.
  • Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
  • Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna, mint a beavatkozás.
  • Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti beavatkozás – az ivartalanítás és a fajtajelleg fenntartása kivételével – nem végezhető.
  • Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Az állat életének kioltása (néhány kivételtől eltekintve) csak kábítás után történhet. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a kisállatok végleges elaltatása előtt az állat már öntudatlan állapotba kerüljön. Az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.

Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kíméletére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti – magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó – állatvédelmi bírságot köteles fizetni.

Kutyatartásra vonatkozó hatályos kormányrendelet

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Ezt a kormányrendeletet alapul véve válogatjuk ki azokat a sarkalatos pontokat, melyek a kutyatartókra vonatkoznak. A felelős gazda fogalmába többek között ez is beletartozik, hogy ezekkel tisztában van és még fontosabb, hogy be is tartja ezeket.

Kutyám van, mi az, ami kötelező?

  • Az ebek mikrochippes megjelölése 2013 január 1-től, minden 4 hónaposnál idősebb kutyánál kötelező!
  • Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bõr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet.
  • Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
  • A kutyák tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen, ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve tartani.
  • Amennyiben a kutyát futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
  • Akinek kutyája van, annak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Ez a mi esetünkben az oltási könyvet vagy útlevelet jelenti.
  • A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
  • Megfelelő minőségű és mennyiségű táplálék biztosítása kötelező az adott faj, egyed életkorának és élettani állapotának megfelelően.
  • A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
  • Patás állat és eb kivételével kedvtelésbõl tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.

Végül „A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 266., 266/A. és 266/B. §”-ai

  • A jogszabály értelmében állatkínzást követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, valamint állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi.
  • Vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, aki veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart.
  • Bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet.
  • Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Jogi értelemben az állatkínzás vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz, akkor bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Azt, hogy lakásonként hány eb tartható az Önkormányzati Ebrendelet határozza meg, mely önkormányzatonként eltérhető lehet. Erről mindig tájékozódjatok, mielőtt több kutya gazdáivá váltok!